Projekt bemutatása

 

A felhívás bemutatása
A felhívás célja, Magyarország Kormánya támogatásával, az köz- és magánintézmények, valamint szervezetek és azok fenntartói részére, olyan nemzetek felett álló együttműködés megvalósítása, mely a magyarországi szolgáltatások hozzáférését, minőségszintjét és esélyteremtő funkcióját nagy mértékben javítani képes.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

• a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 30 000 000 Ft, maximum 50 000 000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
• a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:

• projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratéga, az Ifjúsági Garancia akcióterve, a Nemzeti ifjúsági stratégia (NIS), a Civil stratégia, a Nemzeti önkéntes stratégia, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhely kiváltásról szóló stratégia, vagy az Egészséges Magyarország stratégia céljainak eléréséhez, amely célként fogalmazza meg a (köz)szolgáltatások minőségének fejlesztését, esélyteremtő és hátránykompenzációs képességének erősítését; 
• a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

 

A projekt céljai

• (Köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szere-pének javítása
• Nemzetközi együttműködések kialakítása
• Tapasztalatszerzés és csere együttműködés keretében
• Szolgáltatások eredményességének javítása
• Szolgáltatások struktúrájának megújítása
• Egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése
• A társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés eszközeinek alkalmazása
• A területen dolgozó hazai szakemberek tudásának naprakészen tartása
• Nemzetközi tapasztalatok becsatornázása
• Tudástranszfer megvalósítása
• Szakpolitikai szakértők látókörének szélesítése
• Innovatív szakpolitikai tervezési és végrehajtási gyakorlatok határon átnyúló terjesztése
• Nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása
• Társadalmi kihívásokra adott válaszok javítása
• Nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése
• Hátránykompenzáció
• Egyenlő esélyű hozzáférés
• Tudásalapú társadalom kialakítása

 

A projekt bemutatása, a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás) ismertetése
Az együttműködés keretében az alábbi területek kívánjuk vizsgálni.

• Alacsony iskolai végzettség hogyan csökkenthető?
• A roma családokat hogyan lehet motiválttá tenni?
• Mik a legfontosabb szükségletek?
• Milyen utókövetési lehetőségek vannak?
• Hogyan lehet hosszú távon bevonni a célcsoporttagokat a tevékenységekbe?
• Hogyan és milyen együttműködések kialakítása szükséges?
• A hagyományok hogyan építhetőek be a felzárkóztató programokba, valamint hogy lehet ezen szokásokat a társadalom számára is kézzelfoghatóvá tenni?
• Milyen együttműködési lehetőségek vannak, milyen közös platformot lehet létrehozni?

 

A probléma bemutatása, amire a tanulmányozni kívánt szolgáltatás irányul
A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg a reprezentatív cigányvizsgálatok eredményei alapján a kutatók 1971-ben 320 ezer fő körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban pedig mintegy 570 ezerre becsülték a cigányok számát. Ez az ország teljes népességéhez viszonyítva közel 5,5 százalékos arányt jelentett. A 2003-asnál frissebb kutatási adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Kutatói becslések a romák számát 2010-es évekre 650–750 ezer közé teszik, hozzátéve, hogy: „a roma népesség biztosan nem haladja meg az egymillió főt, és bizonyosan nagyobb, mint 700 ezer fő”.26 A cigányság életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem cigány népességé. A romák között a 0-14 évesek aránya 36,8%, míg a nem-roma népességen belül ez az arány 15,4%.
Az elmúlt évek kormányzati roma politikájának értékelése azért is igen nehéz feladat, mert nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekkel megállapítható lenne, hogy a romáknak szánt programokból és pénzekből valójában mennyi jutott el a célcsoporthoz. A kisebbségi támogatások hasznosulására 2005-ben tett számvevőszéki megállapítások még ma is helytállóak: a támogatások eredményessége az államháztartás pénzügyi információs rendszerében nem követhető nyomon. A folyósító szervezeteknél a támogatási rendszerhez nem kapcsolódott egységes monitoring rendszer. Tekintettel arra, hogy a cigányság a társadalmi hátrányok-kal élő népességen belül is igen kedvezőtlen helyzetben van, külön említendő feladat a juttatások megfelelő célzása, illetve az ezzel kapcsolatos egyik legfőbb kudarc a lefölözés: „A szegénységben élő romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Következésképpen a területi és szociális szempontok alapján meghatározott célcsoportoknak indított jóléti progra-mok esetében nagy a veszélye annak, hogy a célcsoport más 28 tagjaihoz képest a leghátrányosabb helyzetben lévő romák kevésbé részesülnek e programok tényleges hasznaiból.

 

A programok általános összefoglalása

A projekt keretein belül megvalósuló programok a roma társadalom problémáira és annak megoldásaira reagál, melyek bevont szakemberek és külföldi együttműködő partnerek segítségével valósulnak meg. A megvalósuló programok több csoportra bonthatóak tevékenységi körök alapján. Az előkészítési folyamatok alatt valósul meg az indító egyeztetés, mely teljes körűen az előkészítési tevékenységekkel foglalkozik, mely alatt egyeztetés történik a külföldi partnerekkel, közösen meghatározásra kerülnek a célok és kialakulnak a megvalósítandó tevékenységek. Ahhoz, hogy sikereket érjen el a projekt tanulmányozásra kerülnek az együttműködő partnerek, elkezdődik a nemzetközi hálózat kiépítése, tanulmányozásra kerülnek a nemzetközi tapasztalatok a programok keretein belül. A program keretein belül megvalósuló kutatás pedig egy módszertani alap kialakításához szükséges, mely végeredményül egy segítséget nyújt a hátrányok leküzdéséhez. Ezek a kutatási eredmények, pedig iránymutatást adnak a kompetenciafejesítés, tréning és terepmunka megvalósítása során.