szechenyi

Műhelymunka

 

1. alkalom
2018.07.04
Romanapokon hagyományok és kellékek bemutatása

A letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban 30 fő jelenlétével valósult meg a műhelymunka első alkalma. Goricani partnerszervezetünk 4 fővel képviseltette magát, de további együttműködő partnereink, mint Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala részéről is megjelentek rendezvényünkön. Ez alkalommal Váradi István roma fafaragó beszélt a mesterségében is megjelenő, munkáiban visszaköszönő roma hagyományokról, illetve bemutatta az általa alkalmazott kellékeket. A résztvevők megtekinthették ennek az ősi roma mesterségnek az eszközeit, majd mindenki egyénileg is gyakorolhatott, egy kis útmutatással el is készíthette, amit szeretett volna. Különösen fontos, hogy mindenki maga is megtapasztalhassa az ősi mesterséghez kapcsolódó fogásokat, hiszen a gyakorlati tapasztalás könnyebben rögzül, ez pedig a roma hagyományok átörökítését is megkönnyíti. A műhelymunkával, a hagyományok bemutatásával és továbbadásával célunk a romák társadalomba való beilleszkedésének segítése, hiszen azáltal, hogy ők is jobban megismerik saját kultúrájukat, erősödik identitásuk, ez pedig segíti őket abban, hogy megtalálják a helyüket a társdalomban. A goricani partnereknek tetszett a bemutató, elmondásuk szerint nekik is hasonló kulturális hagyományaik vannak, így ismerősek voltak számukra a látottak. Városunk vezetősége, a polgármester és más intézményvezetők is megelégedéssel csodálták és lesték el ennek az ősi mesterségnek a fortélyait.

  

  

 

2. alkalom
2018.07.06
Roma értékeink - Ősi roma mesterségek

A letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban 29 fő részvételével rendeztük meg a műhelymunka második alkalmát, amelyen a lendvai, goricani és a prelogi partnerszervezet munkatársai is részt vettek, és más együttműködő partnerünk, mint Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala is képviseltette magát. Városunk vezetősége, a polgármester és más intézményvezetők is megjelentek ezen az alkalmon. Váradi István roma fafaragómester ezúttal a kosárfonásról mesélt nagy szaktudással, beszélt a mesterség történetéről is, arról, hogy milyen eszközöket készítettek régen a kosárfonók (halfogó és ruhás kosarakat például), és végül bemutatta a jelenlévőknek a kosárfonás csínját-bínját, a résztvevők pedig ki is próbálhatták magukat ebben a szakmában, amit különösen fontosnak tartunk a roma hagyományok továbbörökítésében. A hagyományok gyakorlatorientált bemutatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlévők családtagjaiknak beszélhessenek a mesterségről, akár meg is mutathassák, amit a műhelymunka alkalmával elsajátítottak. Ez elengedhetetlen, hiszen a kisebbségnek fent kell tartaniuk saját speciális sajátosságaikat, ehhez azonban szükség van arra, hogy megismerjék saját tradícióikat, s továbbörökítsék azokat. Úgy véljük, hogy a fafaragó mester által bemutatott többféle mesterség segíti a kisebbségi identitás fejlődését a többségi társadalomba való integráció irányába is.

  

  

 

3. alkalom
2018.07.07
Roma értékeink- Ősi roma mesterségek

30 résztvevővel tartottuk meg a műhelymunka harmadik alkalmát a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban. A goricani és a prelogi partnerszervezet munkatársai vettek részt a programon, mellettük további együttműködő partnereink, mint Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala is képviseltették magukat. Letenye polgármestere is beszédet mondott. Váradi István roma fafaragómester ezúttal a seprűkészítést mutatta be, mesélt arról, hogy cirok- és utcai seprűt is készítettek a korabeli mesteremberek. Ennek fortélyait osztotta meg az érdeklődőkkel, akik a mesterség kellékeit ki is próbálhatták. A harmadik mesterség bemutatásával, úgy gondoljuk, ha csak néhányan is adnak tovább az itt látottakból valamit, tettünk a hátránykompenzációért is, hiszen annak rendkívül fontos eleme a hagyományok ápolása, átörökítése, és a jelenlévők sokan saját bevallásuk szerint sem voltak tisztában azzal, melyek az ősi roma mesterségek, így hálásak voltak, amiért saját történelmükkel, kultúrájukkal ismerkedhettek meg ezen alkalmakon. Partnereink is nagyon élvezték az előadást, és bíznak benne, hogy a jövőben több ilyen programot is megvalósíthatunk közösen.

  

  

 

4. alkalom
2018.07.10
Roma értékeink- Ősi roma mesterségek

26 fővel valósítottuk meg a negyedik műhelymunka alkalmat a koprivnicai partnerszervezet képviselőinek részvételével, illetve további partnereket is bevontunk, így Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala részéről is jelen voltak a programon. Váradi István roma fafaragómester megint újabb eszközök elkészítését mutatta be, hiszen rengeteg a fával kapcsolatos korabeli mesterség, melyeket a résztvevőkkel ezek átörökítése céljából megismertethetünk. Ezt mind partnerszervezetünk, mind mi nagyon fontosnak találjuk, hiszen az integrációt segíti a kisebbségek körül létező kultúrák gazdagítása is, ami csak a kisebbségek saját kultúrájukkal való megismertetése által lehetséges. Partnerszervezetünk tagjainak és a többi jelenlévőnek a mester a teknővájásról mesélt bővebben, akik ki is próbálhatták magukat. Örömtelinek tartjuk, hogy többen megpróbálkoztak saját tárgyak készítésével, hiszen az élményszerűség elhanyagolhatatlan eleme mind a tanulásnak, mind a tapasztalatok továbbadásának. Végül vendégül is láttuk a faragásban elfáradtakat. Partnereink lelkesen várják, hogy ők is megismertethessék velünk mieinkhez hasonló hagyományaikat.  

  

  

 

5. alkalom
2018. 07.12
Roma értékeink- Ősi roma mesterségek

30 résztvevővel tartottuk meg az ötödik alkalommal a műhelymunkát, melyen lendvai partnerszervezetünk is képviseltette magát, de megjelentek további partnerink is például Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala részéről is. Váradi István roma fafaragómestert már többen ismerősként köszöntötték, ami nagy öröm volt nekünk, hiszen az olyan hagyományos cigány kismesterség is, mint a fafaragás, eltűnőben van, ezért is fontos, hogy felelevenítsük ezeket a hagyományos kézműves foglalkozásokat újabb eszközök, dísz- és konyhai használati tárgyak elkészítésének bemutatásával. Újfent gyakorlatorientált foglalkozást tartottunk, hogy kézzelfoghatóbbá tegyük ezeket a hagyományokat, amelyek ezáltal könnyebben átadhatók nem csupán a kisebbség tagjainak, de esetlegesen a többségi társadalom tagjainak is, így téve utóbbiakat elfogadóbbá a cigánysággal szemben. Partnereink ezúttal is felvetették, hoy egy hasonló alkalmon a saját hagyományaikat mutatják majd be nekünk viszonzásul.

  

  

 

6. alkalom
2018.07.14
Roma értékeink - Ősi roma mesterségek

23 fő jött el a hatodik műhelymunkára, melyen a koprivnicai partnerszervezet is képviseltette magát, és újra jelen voltak Letenye, Murátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház, az Andrássy Gyula Általános Iskola, Letenye Városi Óvoda és Letenye Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala részéről is. Váradi István roma fafaragómester sokat mesélt a hagyományos cigány kismesterségről, bemutatta azokat a használati tárgyakat, eszközöket, így többek között tálakat, villákat, kalapácsokat és késeket, melyeket készíteni lehet, illetve beszélt azokról a motívumokról, melyek alkalmazásával ezek a használati tárgyak egyedivé tehetők, s az egyes mesterek munkái felismerhetők. Mindenki újra és újra érdeklődéssel figyelte, mit lehet a fából kihozni, s hogy milyen időigényes munka a fafaragás. Több alkalommal is fontosnak éreztük az elmélyülés érdekében a fával való munkát bemutatni, többek között azért is, mert a felzárkóztatás tekintetében is nélkülözhetetlennek gondoljuk a hagyományok ápolását, illetve azok bemutatását, másrészt úgy véljük, sokkal inkább elmélyül az egyes alkalmakon megszerzett tudás, ha a témák szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így reméljük, hogy lesz mit továbbadniuk a résztvevőknek. Partnerszervezetünk is hasznosnak ítélte a látottakat, noha náluk is vannak hasonló rendezvények, a résztvevők lelkesedését látva úgy vélik, a gyakorlatiasságot sokkal inkább prioritásként kell nekik is kezelniük a hagyományok átadásában.

  

  

 

7. alkalom
2019.01.24

A műhelymunka 7. alkalmát Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban tartottuk. 20 fő vett részt a programon, köztük külföldi partnereink, illetve más együttműködő partnereink is képviseltették magukat. 
Szervezetünk vezetősége és tagjai, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is részt vett a programon. 
Ezúttal a roma népviselet volt a témánk, és egyet kellett értenünk abban, hogy kevés roma fellépő tudja megoldani az autentikus népviselet beszerzését, így általában a külföldi partnerek tapasztalata szerint is mindennapi öltözékben lépnek színpadra. Ezt a hazai tapasztalatok s megerősítik, hiszen erre külön támogatást nem kapnak a fellépők, ez azonban még nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos számukra is a roma hagyományok ápolása. Ennek jegyében ezúttal fellépőket is hívtunk az alkalomra. 
A műhelymunka foglalkozás résztvevőit a program után meg is vendégeltük. 

 

 

 

8. alkalom
2019.01.25

A 8. műhelymunka alkalmát Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban tartottuk. A programon külföldi partnereinken kívül más együttműködő szervezetek is képviseltették magukat, megjelent szervezetünk vezetősége és tagjai, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is. 
A roma néptáncról beszélgettünk ezúttal, a partnerszervezetekkel elsőként saját kulturális értékeinket próbáltuk elhelyezni az adott ország, illetve Európa kultúrájában, tudván, hogy a roma tánc- és zenefolklór a kelet-európai népekével szimbiózisban alakult. Később az egyes tájegységekre jellemző roma néptáncelemeket igyekeztünk összehasonlítani, és megállapítottuk, hogy bár a táncok területenként eltérőek, alapjaikban azonban többnyire azonos elemekből épülnek fel. Kitértünk arra is a beszélgetés során, hogy a gyors és pattogós táncoknak milyen összekötő szerepük van az újkori kultúrákban. 
Ezúttal is hívtunk fellépőket az alkalomra, akik 30 perces műsort adtak. 
Mindannyian úgy láttuk, hogy a hagyományos roma zene és a néptánc, az extázisba hajló átélésnek köszönhetően is talán a legsikeresebb eszközei a fiatalok bevonásának, a roma kultúra népszerűsítésének. 
A műhelymunka foglalkozás résztvevőit a program után meg is vendégeltük. 

 

 

 

9. alkalom
2019.01.26

A műhelymunka 9. alkalmát Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban rendeztük meg külföldi partnereink részvételével. További együttműködő partnereink részéről is megjelentek a rendezvényen, így például Letenye Város, Murarátka, Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzatok, Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesület, a Fáklya Művelődési Ház is képviseltette magát. Szervezetünk vezetősége és tagjai, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is részt vett a beszélgetésen, illetve az azt követő előadáson. 
A tánckultúrájukhoz hasonlóan a romák zenei folklórja is szervesen összekapcsolódik a kelet-európai népekével, és nagy hatással volt több zenei stílus kialakulására, fejlődésére is. Alapvetően improvizatív jellegű, és a tánchoz hasonlóan az átélésnek és a pattogós ritmusnak köszönhetően a roma kultúra népszerűsítésének egyik legalkalmasabb eszköze, ezt partnerszervezeteink is hasonlóan látják. Az azonban sajátosan hazai jellegzetesség, hogy a romák az elmúlt évszázadokban Magyarország legjelentősebb zenei szolgáltatói voltak, aminek egyik fő oka lehet, hogy a romáknál a zenei szolgáltatás az egyedüli megélhetési lehetőségként tűnik fel. Ebből fakadóan egyébként sokan a ma cigányzeneként ismert műfajt sajátosan magyar muzsikának, magyar népzenének hiszik. Valójában magyar népzenei elemeket felhasználó műdalok jellemzik a zenei stílust, köszönhetően a párhuzamos fejlődésnek. 
Ezúttal egy roma zenekar lépett színpadra, majd műsoruk és a beszélgetés lezárása után a résztvevőket meg is vendégeltük. 

 

 

 

10. alkalom
2019.01.27

A műhelymunka 10. alkalmát Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban tartottuk. A programon külföldi partnereink, illetve más együttműködő partnereink is képviseltették magukat, megjelent szervezetünk vezetősége és tagjai, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is. 
Ezen az alkalmon a horvátországi romák hagyományairól beszélgettünk, akik - csakúgy, mint a romák általában - átvették a különböző környezeti hatások elemeit, és beépítették hagyományaik közé, ugyanakkor gazdagították is az őket körülvevő más kultúrákat saját hagyományaikkal, így például a kultúra tekintetében a zenét, a táncot, de a mesterségekben (kovácsolás, rézművesség) is érezhető hatással voltak. 
Horvátországban a becslések szerint legkevesebb 20-25 ezer cigány származású ember él, ők nagyrészt integrálódtak, és elveszítették alapvető cigány jellemzőiket, de egy részük (falun) még elkülönülten él, őrizve a hagyományokat, identitásukat, a rokonsági kötelékek szorosságát, s főként mezőgazdasági idénymunkát végeznek. 
Goricani partnerünk meghívásának eleget téve egy együttes is fellépett programunkon, akik a megbeszélteket prezentálva népviseletet, táncot és zenét mutattak be. 
A műhelymunka foglalkozás résztvevőit a program után meg is vendégeltük. 

 

 

 

11. alkalom
2019.03.12

A 11. műhelymunka alkalmat Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban tartottuk. A programon megjelentek külföldi partnereink, illetve más együttműködő partnereink is képviseltették magukat, ott volt szervezetünk vezetősége és tagjai, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is részt vett az eseményen. 
Ezen az alkalmon a szlovén romák hagyományairól beszélgettünk. 
Szlovén hagyományokról, illetve a szlovén partner nehézségeiről esett szó. 
Szlovén partnerünk főtevékenysége iskolás gyermekek támogatása, a roma kultúra népszerűsítése a gyerekek körében, illetve rajtuk keresztül a roma hagyományok ápolása. 2018-ban sajnos a támogatások hiánya miatt csak 1-2 alkalommal tudtak nagyobb volumenű rendezvényt szervezni, ezeken viszont 5-600 résztvevőnek adhattak ízelítőt a roma kulturális értékekből. Kisebb-nagyobb rendezvényeket minimális támogatásokból rendeztek azért a tavalyi évben is, így például sport és ügyességi vetélkedőket. 
A műhelymunka-foglalkozás résztvevőit a program után meg is vendégeltük. 

 

 

 

12. alkalom
2019.03.13

A 12. műhelymunka alkalmat Letenyén, a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtárban tartottuk. A programon megjelentek külföldi partnereink, illetve más együttműködő partnereink is képviseltették magukat, ezenkívül szervezetünk vezetősége és tagjai is részt vettek az alkalmat, valamint a programban résztvevő projektmenedzser, szakmai vezető és két szakmai megvalósító is megjelent az eseményen. 
A hátránykompenzáció kapcsán mindannyian úgy véltük, partnereinkkel egyetértésben, hogy mindannyiunk fontos szerepe a hagyományőrzés, a hagyományok megismertetése, népszerűsítése, ápolása. Ehhez kell megtalálnunk azokat a lehetőségeket, melyeken keresztül a felnőtteknek is, de főként a fiataloknak élményszerűvé tudjuk tenni a megismerés folyamatát, hogy ezáltal bővíthessék romák és nem romák ismereteiket a roma kultúráról, szokásokról, életmódról, mert - ahogy goricani partnerünk képviselője találóan megjegyezte - leginkább ezáltal járulhatunk hozzá, hogy a romák is felismerjék önmaguk értékeit, és ennek megmutatásának lehetőségeit kell bemutatnunk nekik, és meg kell erősítenünk bennük a hagyományőrzés fontosságát. 
A műhelymunka-foglalkozás résztvevőit a program után meg is vendégeltük. 

 

  

 

Összefoglaló a programról

12 alkalommal került megrendezésre a műhelymunka programsorozat. Első alkalommal Váradi István roma fafaragó mutatta be mesterségét a résztvevőknek. Meg lehet tekinteni az ősi roma mesterség eszközeit, majd egyénileg gyakorolhatta mindenki a fafaragást. A következő alkalommal szintén Váradi István roma fafaragó volt a meghívott vendég, azonban itt a kosárfonás került bemutatásra. A harmadik alkalom során a seprűkészítést mutatta be Váradi István, mesélt arról, hogy cirok- és utcai seprűt is készítettek a korabeli mesteremberek. Ezt követően a roma fafaragómester újabb eszközök elkészítését mutatta be, hiszen rengeteg a fával kapcsolatos korabeli mesterség. Az ötödik alkalom során a résztvevők dísz- és konyhai használati tárgyak elkészítésének ismerkedhettek meg. A következő alkalom során tálak, villák, kalapácsot és kések készítését ismerték meg a résztvevők, illetve előadást halhattak a mesterek munkáit felismerhetővé tevő motívumok fontosságáról. A hetedik alkalommal a roma népviselet volt a téma. Itt megállapításra került, hogy kevés roma fellépő tudja beszerezni a népviseletet, így gyakran mindennapi öltözetben lépnek fel. A népviseleti foglalkozást követően a néptáncról szólt a következő alkalom, melyen fellépők is részt vettek. A kilencedik foglalkozás a romák zenei stílusával foglalkozott. Ezúttal egy roma zenekar lépett színpadra. A tízedik alkalom a horvátországi romák hagyományáról szólt, majd az ezt követő foglalkozás a szlovéniai romák hagyományiról beszélt. Az utolsó alkalom egy összegzés volt a partnerekkel együtt, ahol következtetéseket vontunk le a partnerekkel és megállapítottuk, hogy fontos szerepe van a hagyományőrzésnek, a hagyományok megismertetésének, népszerűsítésének és ápolásának.

 



zaszlo