szechenyi

Hazai tanulmányút/külföldi tanulmányút szervezése

 

1. alkalom
2018.07.02
Becsehely

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00142-es pályázatban vállal tanulmányutak első állomása Becsehely volt. A tanulmányút célja, hogy a résztvevők egymással tapasztalatot cserélve, közös együttműködésben osszanak meg olyan információkat, amelyek segítségével a jövőben származásukból adódó hátrányos helyzetükön javítani tudnak, illetve amelyek megismerésével az általuk képviselt civil szervezetek, nagyobb családi közösségek, illetve helyi informális csoportok előnyt kovácsolhatnak. A tanulmányút ezen alkalmán olyan korábbi események kerültek középpontba, amelyeket a Roma és Beás Érdekvédelmi Szövetség évek óta támogat szervezőmunkájával és tapasztalatával. Ezen programok sokszínűségének bemutatása, továbbá annak a hangsúlyozása, hogy az egyes szervezetek akár apró figyelmességekkel is mennyi mindent tehetnek a közösségért hivatott arra, hogy a résztvevőket ráébredjenek, hogy a kezükben van a megoldás a helyzet javítása érdekében. A bemutatott jó példák hatására ugyanis a roma hagyományaik erősödhetnek, identitástudatuk fejlődhet. A program tematikájának alapját az adta, hogy nagyon sok esetben maguk a civil szervezetek, családok képviselői is egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy újra hitet kell önteni az emberekbe saját származásukat, saját identitásukat illetően. A szegénységben élők ugyanis napi problémáik mellett kevésbé törődnek mással, általában külső támogatást várnak, amely hosszú távon nem megoldás. Az itt elhangzott jó gyakorlatok segítéségével ösztönözni tudták a résztvevőket, hogy kezdenek el tenni a saját és tágabb közösségükért. A bemutatott programok között szerepelt apró Nőnapi figyelmesség megszervezése, egyházi ünnepekkor csomag kiosztása, kifejezetten családoknak szóló tematikus események megszervezésnek gyakorlata is.

  

  

 

2. alkalom
2018.07.03
Kistolmács

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00142-es pályázatban vállal tanulmányutak második állomása Kistolmács volt. A település lakosainak száma az elmúlt 10 évben mindig 200 fő alatt volt, mégis a helyi lakosság és főként a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kiemelkedő munkájának köszönhetően számos jó példát tudtak arra felmutatni, hogyan működhet szerény körülmények között is egy egymást támogató közösség. Takács Ildikó a Roma Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke és Takács Csaba elnök osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel arról, hogy hogyan formálják saját közvetlen és közvetett környezetüket. Itt is a nemzetiségek közötti szoros kapcsolattartás és folyamatos kommunikáción alapuló viszony került fókuszba. Kistolmácson különös figyelmet fordítanak az ifjúság együttműködésének erősítésére és kiemelten a gyerekkel való kapcsolattartásra, a gyerekeken keresztül a szülők megszólítására. Az ehhez kapcsolódó események bemutatásával kaptak a résztvevők ötleteket arra, hogy a sokszor passzív szülőket hogyan lehet kimozdítani és a roma közösségért aktívan cselekvő résztevőkké formálni. Mivel a település szűkös anyagi lehetőségekkel gazdálkodik, olyan események megszervezésének bemutatására helyezték a hangsúlyt, amelyek könnyen megvalósíthatóak hasonló helyzetben lévő szervezeteknél. Ilyen események többek között a gitár oktatás, a közös karácsonyfa állítás, és a kulturális családi nap is. Az eseményeken kívül civil szervezetek is bemutatkoztak. A bemutatkozó egyesületek között volt a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesülete, akiknek fő célja a cigányság integrációjának elősegítése. Az egyesület többek között regionális és nemzetközi kapcsolatok kiépítésén dolgozik. Az ő tapasztalatuk is segítséget nyújt pályázatunk céljainak megvalósításában.

  

  

 

3. alkalom
2018.07.10
Nagykanizsa

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00142-es pályázatban vállalt tanulmányutak harmadik állomása Nagykanizsa volt. Nagykanizsa helyzete sajátságos, mivel méretéből adódóan már nem olyan könnyű a korábbi kis közösségekhez hasonlóan eljárni. Nagykanizsát Váradi Istvánné, a nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagja képviselte. A résztvevők közösségek képviselői nagyon sok pozitív és negatív példát hoztak fel arra, hogy milyen a város és a roma lakosság kapcsolata, és ügyintézési gyakorlata. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat természetesen már kialakult, az évek alatt jól bevált, és kötelezően alkalmazandó szabályokat követ a hozzájuk beérkező ügyek kezelésében, illetve maguk a tagok is személyes példával járnak el, ugyanis időszakosan több civil szervezetnek segítenek mentorként. (pl: Austor Országos Cigány Egyesület) A résztvevők közül többen egyesületekbe való belépést, vagy saját egyesület alapításán is gondolkoztak, melynek célja az önkormányzattal való hatékonyabb együttműködés lenne. Ezt követően a Roma és Beás Érdekvédelmi Szövetség eddigi tevékenysége került fókuszba. Itt a hangsúlyt azon tevékenységek bemutatására fektették, amelyekhez forrás biztosítása szükséges. A közös párbeszéd témája az volt, hogy a bemutatott példákon keresztül hogyan tudna az Önkormányzat a saját keretein belül olyan támogatást adni a civil szervezeteknek és közösségeknek, amelyet ésszerűen, a roma kultúra és hagyományok őrzésére, az identitás megerősítésére, illetve a nemzetközi kapcsolatot kiépítésére tudnának használni. Említésre kerültek olyan események, ahol a szórakozáson kívül a cigány kultúra megismerése, a határmenti szervezetekkel való közös szabadidős tevékenységgel egybekötött kapcsolatépítés került összehangolásra.

  

  

 

4. alkalom
2018.07.14
Lispeszentadorján

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00142-es pályázatban vállal tanulmányutak negyedik állomása Lipseszentadorján volt. A Lipseszentadorjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében Egri Tibor üdvözölte a résztvevőket. Mivel nagyon sok fiatal eljött erre az útra, ezért egy kis játékos ismerkedős feladattal hangolódtunk rá a témára. Mivel a településen alig van rendezvény és sajnos a civil szervezetek is más témában aktívak (idősebbek védelme, turisztika, sport) ezért a tanulmányút során olyan általános példákat hoztunk fel egy korábbi rendezvény elemzésének példáján keresztül, ahol a feladat az volt, hogy a közös pontok meghatározása után közös célok is meghatározásra kerüljenek. A példa maga egy egész napos Roma nap munkálatainak végigkövetése volt, és feladatként kapták a résztvevők, hogy olyan pontokat találjanka, amelyek mind a kisebbségi öntudat meglétét erősítik, mind pedig a más témákban jártas egyesületek számára is fontos hozadék lehet. A résztvevők így saját maguk ébredtek rá arra, hogy ne zárkózzanak el más, nem roma szervezetektől, nyissanak feléjük és közösen építsék ki az együttműködés alapjait. A tanulmányúton szerzett tapasztalatok nyitottabbá tették a résztvevőket és ez hozzájárul ahhoz, hogy később már nem csak hazai, hanem nemzetközi együttműködéseket is kialakítsanak.

  

  

 

5. alkalom
2019.02.04
Becsehely

 A mai napon Bogdán Zoltánné Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök asszony beszámolt az önkormányzat 2018 évi tevékenységéről, szervezetünk 20 fővel jelent meg az elöadásán. A 2014. október 12-én megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokat követően alakult meg. emzetiségi önkormányzatunk megalakulása óta azon dolgozik, hogy elősegítse a településen élő roma nemzetiség hagyományainak megőrzését, esélyegyenlőségének javítását, a romák többségi társadalom általi elfogadását. Az eltelt időszakokban kulturális pályázatokból, működésből és feladat alapú támogatásokból tudtunk számos programot tartani településünkön. Többnyire az alábbi éves munkatervünk alapján visszük végbe terveinket így az év elején,már hagyománynak mondhatóan saját költségvetésünkből finanszírozzuk az alábbi programjainkat. Hozzá teszem,hogy az együttműködő partnerek nagyon sok segítséget nyújtanak az év folyamán. Rendezvényeink és programjaink 2018 évben a Nőnap  a meghívott nőket anyukákat  egy-egy szál virággal ajándékoztuk meg a településen élő hölgyeket. A virágot a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete személyesen kiosztotta mely mellé egy üdvözlő kártyát is kaptak. A Húsvét alkalmából 80 csomag lett kiosztva, a hátrányos helyzetű gyerekeknek, aminek darabja 450 Ft-ba került. Nagyon örültek az óvódás korú és iskoláskorú gyerekek, és a szülök is, hogy a fontos ünnep előtt megajándékozta önkormányzatuk a gyerekeket. Kerékpáros kirándulást szerveztünk. A célcsoport 14 éves gyerekek és felnőttek voltak. portnapot szerveztünk nem első alkalommal a járási roma önkormányzatokkal közösen.. A programmal biztosítottuk mindenki számára a kikapcsolódást, a sportolás és az ügyességi versenyeken való részvétel lehetőségét. A rendezvényen 110- fő vett részt. Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete támogatta,  a Gitár szakkört melyen 2-6 fő gyerek vett részt 12 hónapon keresztül. Ide megbízás alapján a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesületet vontuk be, akik a gyerekek oktatását vállalták. A gyerekek megtanulják az alapfogásokat, ami által tudásukat tovább fejleszthetik. A közelgő programjainkban mind a 4 fő gyerek fel fog lépni és meg tudják mutatni az eddig tanultakat. Életmód és hagyományőrző tábort, mikulás és fenyőünnepi programot , nyugdíjas találkozót, konferenciákat, lakossági Forumokat , találkozókat valósítottunk meg.

 

 

 

6. alkalom
2019.02.05
Nagykanizsa

Murarátka Roma Nemzetiségi Önkormányzata 2018. évben is azon dolgozott, hogy elősegítse a településen élő roma nemzetiség hagyományainak megőrzését, esélyegyenlőségének javítását, a romák többségi társadalom általi elfogadását. Nemzetiségi önkormányzatunk a romák identitástudatának erősítése érdekében programokat szervezett és a murarátkai romákkal együtt részt vett a környékbeli roma nemzetiségi önkormányzatok rendezvényein. Gitároktatást és táncoktatást szerveztünk murarátkai roma gyermekeknek és fiataloknak, azért hogy legyen utánpótlás a hagyományőrző csoportokba, ápoljuk a roma kultúrát.  
Nemzetiségi önkormányzatunk a 2018. évi működési támogatást a nemzetiségi programok, szakkör tartására használta fel.  
Nemzetiségi önkormányzatunk gitár szakkör keretében gitároktatást szervezett 7 fő, a településen élő roma gyermeknek 2018. februárjától- 2018. december 31-ig terjedő időszakban. A szakkörrel a cél az utánpótlás nevelése a hagyományőrző együttesekbe és a roma kultúra alaposabb megismertetése a zenén keresztül. A gitároktatást a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesülete végezte. 
Apák napja óvodai programot szerveztünk,. Letenye Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata főszervezésében megvalósult Kistérségi Roma Találkozón. Sportnapon murarátkai gyermekekkel és felnőtt kísérőkkel vettünk részt.  
Hagyományőrző tábor megszervezésére. A pályázati támogatáson kívül a 2018. évi működési támogatás terhére is biztosítottunk forrást a Kistolmácson 2018. ban megtartott, a roma hagyományok ápolását megvalósító táborhoz. A program során két alkalommal strandolni is elvittük a gyermekeket, illetve a kirándulásokhoz élelmiszert is vásároltunk részükre. A magyarországi és horvátországi romák részvételével Konferenciát szerveztünk, amelyen a roma nemzetiséget érintő ügyekről tárgyaltunk, programokat egyeztettünk és hagyományőrző együttesek műsorát tekintettük meg.  
Mikulás ünnepséget szervezetünk a murarátkai gyermekeknek. Az ünnepségen nemzetiségi önkormányzatunk is osztott ajándékcsomagokat. A Karácsony jegyében a rászoruló Murarátkai roma családoknak szaloncukor édességcsomagot osztottunk ki 
Kirándulást szerveztünk a hátrányos helyzetű roma gyermekeknek a budafai arborétumba  
Kulturális Családi Nap programot, amely sok érdeklődőt vonzott. A közös főzés és beszélgetések mellett roma hagyományőrző együttes is fellépett a rendezvényen. A Kulturális Családi Nap jó alkalom volt a roma közösségen belüli kapcsolatok elmélyítésére és a roma identitástudat erősítésére. Fenyő ünnepséget rendeztünk a településen élő nehéz sorsú roma gyermekeknek.  
Mikulás ,Idősek napja Nőnap ,Húsvét ,Farsang programot tartottunk Murarátkán a hagyományok ápolása céljából.

 

 

 

7. alkalom
2019.02.06
Lispeszentadorján

A megjelenteket Egri Tibor, elnöke köszönti megnyitó beszédében. A rendezvény megnyitóján jelen volt több fontos roma vezető is valamint a Zala Megyei Roma  Önkormányzat tagjai és a Letenyei Kistérségben működő roma önkormányzatok vezetői és civil szervezetek vezetői. 
Lispeszentadorján  Roma Nemzetiségi Önkormányzat a hagyományoknak megfelelően 2018-ban is szándékában áll megtartani a Kulturális Találkozó Roma napot.  
A RNÖ 2010 óta  fejti ki tevékenységét és segíti a helyi romákat. 
Számos pályázaton nyertünk már támogatásokat az elmúlt években (működési és feladatalapú)( minisztériumok és egyéb  támogatóktól a rendezvényeink és programjaink megrendezéséhez, folyamatosan figyeljük annak lehetőségét , hogy mikor hová adhatunk be pályázatokat. 
A megvalósított programjaink során elért eredmények igazolják, hogy az identitás tudatának erősítésére a kultúránk megismertetésére nagy hangsúlyt helyeztünk elsősorban városunkban.  
Számunkra fontos a cigány kultúra ápolása és 2018-ban több hagyományőrző és kulturális programokat, tanfolyamokat, képzéseket, lakossági Forumokat és sport és táborozási, kirándulási programokat hajtottunk végre Önkormányzatunk költségvetésének alapjait sikeres pályázati programokkal teremtjük elő, és ezekből az elnyert összegekből finanszírozzuk rendezvényeinket is. 
Folyamatosan figyeljük a kulturális-, oktatási-, foglalkoztatási-, és egyéb programokra kiírt pályázatokat, s a RNÖ számára megvalósítható programokra pályázunk is. A RNÖ, mint minden évben, mindent megpróbál annak érdekében tenni, hogy a lehetséges pályázati kiírásoknak megfelelően támogatásokat tudjunk szerezni. 
Az önkormányzat munkájának szervezésében, lebonyolításában, a kitűzött célok megvalósításában a RNÖ tagjain kívül lelkes önkéntesek is részt vesznek. Rendezvényünket minden évben hagyomány teremtő szándékkal rendezzük meg.  
A célunk a rendezvény megszervezésével az, hogy a kapcsolatokat szorosabbá tegyük, megerősítsük és a kultúrát, hagyományt ápoljuk, és megismertessük a nem roma származású résztvevőkkel is. 

 

 

 

8. alkalom
2019.02.07
Kistolmács

Önkormányzatunk célja, hogy egyre több olyan programot tudjon megvalósítani, amellyel a roma és a nem roma társadalmat közelebb hozza egymáshoz, ennek értelmében minden évben megrendezésre kerülendő kulturális és egyéb programokra nyílt hirdetéseket, felhívást, tájékoztatókat teszünk közzé, aminek fő célja, hogy rendezvényeinket minél nagyobb számban látogassák. Az elmúlt években sikeres program keretén belül, hagyományteremtő szándékkal megrendeztük roma sport napot, roma életmódtábort, több alakommal rendeztünk konferenciákat, találkozókat, Mikulás, Fenyő ünnep, nyugdíjas és egyéb találkozókat. Programjainkon egyre nagyobb létszámban jelennek meg és várhatóan a megfelelő propagálásnak köszönhetően bízunk abban, hogy ez a kör még inkább szélesedni fog. Minden alkalommal a roma nyelvhasználat elsajátítására külön időt és energiát fordítunk rendezvényeinken megjelenők számára, ápoljuk a roma nyelv használatát, amely számunkra kiemelt jelentőséggel bír, s hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám köztudott hogy nagyon sok helyen a romák nem merik használni saját nemzetiségi nyelvüket, mert félnek, szégyenlik. Szervezzük és tervezzük megrendezni jövőben is e fajta programokat, célunk, hogy a roma nyelv is előtérbe kerüljön, ugyanúgy ahogy a roma nyelven prezentálásra ének zene, tánc, forma is. Nemzetiségi önkormányzatunk gitár szakkör keretében gitároktatást szervezett 4 fő, a településen élő roma gyermeknek 2018. február 25-től 2018. december 31-ig terjedő időszakban. A szakkörrel a cél az utánpótlás nevelése a hagyományőrző együttesekbe és a roma kultúra alaposabb megismertetése a zenén keresztül. A gitároktatást a Muramenti Romák Térségfejlesztő Egyesülete végezte. 
Nőnapot tartottunk a települési önkormányzattal közösen.  
Húsvét alkalmából a hátrányos helyzetű roma gyermekek részére ajándékcsomagot osztottunk ki 
Kulturális Családi Napot tartottunk Kistolmácson roma hagyományőrző együttesek közreműködésével a hagyományápolás és a roma kultúra bemutatása érdekében. Zenei és tánc produkciók kerültek előadásra a fafaragó bemutató mellett.  

 

 

 

Összefoglaló a programról

Összesen 8 alkalommal került megrendezésre a tanulmányi út, melynek első állomása Becsehely volt. A tanulmányi út célja a roma közösségek tapasztalat és információ cserélése volt egymást között, melyek segítik a jövőben a közösségeket a származásukból adódó hátrányos helyzetek javítását.  Kistolmácson Takács Ildikó a Roma Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke és Takács Csaba elnök osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel arról, hogy hogyan formálják saját közvetlen és közvetett környezetüket. Fókuszba itt is a nemzetiségek közötti szoros kapcsolattartás és folyamatos kommunikáción alapuló viszony került. Harmadik alkalommal Nagykanizsát Váradi Istvánné, a nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagja képviselte. Itt sok pozitív és negatív példát hoztak fel a város és a roma közösség kapcsolatára. Következő állomásunk Lispeszentadorján volt. Itt a Lispeszentadorjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében Egri Tibor üdvözölte a résztvevőket, majd a sok fiatal részvétele hatására kis játékos ismerkedő feladattal kezdték a programot, ezt követően a feladat az volt, hogy a közös pontok meghatározása után közös célok is meghatározásra kerüljenek. Az ötödik alkalom során ismét Becsehely volt a tanulmányi út helyszíne, ahol Bogdán Zoltánné Becsehely Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök asszonya beszámolt az önkormányzat 2018 évi tevékenységéről. Ezt követő alkalmon, Nagykanizsán a Murarátka Roma Nemzetiségi Önkormányzata számolt be 2018-as tevékenységeikről. Lispeszentadorján településén a hetedik alkalom folyamán Egri Tibor köszöntötte a megjelenteket. A rendezvényes több fontos roma vezető volt jelen. A hazai és külföldi tanulmányút végső állomása Kistolmács volt, ahol programok megvalósításáról volt szó a roma és a nem roma társadalom közelebb hozatala érdekében.

 

Települések bemutatása

Becsehely

"Községünk a “Muraköz kapuja”, az ország dél-nyugati határán található. Zala megye legősibb települései közé tartozik. Becsehelyen két szomszédos lelőhelyen folyt régészeti ásatás, melyeken az újkőkor (i. e. 6000-4500) összes fázisának emlékei felszínre kerültek. A legkorábbi település lakói voltak a környék első földművelői, akik az élelemtermelés tudományát itt adták át Közép-Európa számára. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római kor I-II. századában a római provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-korban a település a zágrábi püspökséghez tartozott. Becsehely településnek 1320-ban Boxse, 1354-ben Bekchunelnek írták a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki=őr szóra vezethető vissza. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s a főesperesség, a középkori Zala megye jelentős részének egyházi elöljárója volt. A XIV. századtól fontos vásárhely, a XV. századtól mezőváros lett. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később a Kanizsaiak birtoka lett. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása alkalmából a Nádasdyak kezébe került, majd 1690 óta egymást váltogató családok tulajdona volt. 1546-ban a török támadás következtében 30 porta leégett, 1555-ben pedig pestis pusztított a településen. Az oszmánok támadásainak ismétlődésével a falu egy-egy része mindig áldozatul esett. De sokat szenvedtek a nyugati zsoldosoktól, a portyázóktól és a garázda katonáktól is. A török pusztítás után önálló plébániája megszűnt, Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. Becsehelyhez tartoznak Pola, Tuskóspuszta, Újmajor és Szurdapuszta. A falu dűlőrészei: Gerecse, Perenye, Gyanócz eredetileg szintén önálló községek voltak.

Az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, 1942-től pedig Becsehely lett. A községrészeket még napjainkban is ismeri és elkülöníti a lakosság. A község címerének jelképei a mezőgazdasági jellegre, a borkultúrára, valamint a földrajzilag is jelentős, a 7-es főközlekedési útvonal menti elhelyezkedésre utalnak. 2004-ben készült el az M7-es autópálya Becsehely – Letenye szakasza. A település lélekszáma közel 2400 fő. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból igyekszik előteremteni megélhetését. Sokan dolgoznak azonban a közeli városok – Nagykanizsa, Zalaegerszeg ipari üzemeiben is...." (forrás: http://becsehely.hu/telepulesunkrol/)

 

Kistolmács

"Kistolmács az ország délnyugati részén Zala megye dimbes-dombos területén helyezkedik el és a megye aprófalvas településszerkezetéhez tartozik. Letenyétől 7 km-re jellegzetes göcseji táj fogadja az ide látogatót. A település turizmus szempontjából jelentős színfoltja a Letenyei kistérségnek. Zalai dombság dombjai közt, egy völgyes részen terül el és Letenyét Bázakerettyével összekötő út mentén található a település. Lakosságszáma 2009-es adatok szerint 189 fő.

Kistolmács Községben a magyar lakosságon kívül megtalálhatók a német, osztrák, olasz és angol nemzetiségűek is.

A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mint Tolmach. 1235-ben a település a Lendvai Bánfi családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.

2001-ben községünk ünnepélyes keretek között zászlót és címert avatott. A címer leírása: háromszögű pajzs vörös mezejében kék pajzstalpból előtűnő kiterjesztett szárnyú arany hajú természetes fehérruhás angyal, jobb kezében arany csuhés kukoricát, bal kezében lefeléfordított arany korsót tart.

A címert koszorúszerűen elhelyezett arany makkos zöld tölgyfaágak veszik körül. A pajzs felett fekete betűkkel lebegő „KISTOLMÁCS” felirat látható.

Községünk minden évben jelentős számmal bíró rendezvényeknek biztosít otthont. Évek óta megrendezésre kerül az Nemzetközi és Ifjúsági Tűzoltó Szaktábor, melynek a kemping ad helyet, amely területén 2006-ban és 2007-ben nemzetközi motorostalálkozó is megrendezésre került, melyen szép számmal vettek részt a motoros nemzedékek és érdeklődők. Nyaranta a település kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál az érdekődők és pihenők számára. Évente kerül megrendezésre Nemzetközi Nőnapi, Mikulás-napi és Férfi-napi rendezvényeink...." (forrás: http://www.kistolmacs.hu/kozsegtortenet.html és http://www.kistolmacs.hu/tortenet.html)

 

Lispeszentadorján

"Lispeszentadorján három község - Lispe, Szentadorján és Erdőhát - egyesüléséből született meg 1937-ben, de e települések históriájának kezdete jóval korábbra datálható. Szentadorján egyike hazánk legősibb településeinek. Egyes történészek szerint megalapítói azok a székelyek voltak, akik a nyugati gyepüket védték a külső támadásokkal szemben. 1024-ben Szent István király a falut a zalavári apátságnak adományozta. Szentadorján ugyanis már ebben az időben templomos hely volt; temetőjében ma is láthatók a hajdani klastrom romjai. A kolostor többször gazdát cserélt: építtetői a templárius barátok voltak, a törökkorban aztán a johannita lovagok birtokolták, ami alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy az épületnek szakrális jellege mellett védelmi funkciói is lehettek. 1503-ban saját plébánosa volt a községnek. A források 1375-ben említik legkorábban Erdőhát nevét - Ivánkafalvának is nevezték -, mely ekkor a Bánffy és a Lipcsei család tulajdona volt.

Lispe neve az oklevelekben először 1308-ban tűnt fel, mint a Lipcsei család birtoka. A Lipcseieknek nemesi kúriája állt a faluban, de rajtuk kívül voltak még itt földjeik a Bánffyaknak és a Tolmácsiaknak is.

A török hódoltság alatt - valamikor a XVII. század közepén - a Kanizsáról kicsapó, portyázó törökök e vidéket is felprédálták, de csak Erdőhát néptelenedett el teljesen. Ebben az időszakban dőlt romba a szentadorjáni templom is. A XVIII. században az élet kezdett normalizálódni, a népesség növekedni kezdett. 1718-ban Lispe a nemes Czigány család birtokába került, leszármazottaik a mai napig itt élnek a községben.

A helybéliek földművelésből és állattenyésztésből éltek egészen 1937-ig. Szentadorján és Erdőhát az idők folyamán teljesen összeépült, így 1929-ben közigazgatásilag is egyesítették őket Szentadorján néven. 1937 a falu életében rendkívül fontos esztendő volt. Ekkor született meg Lispeszentadorján Lispe és Szentadorján egyesítésével, s ekkor tárták fel Lispe határában Magyarország első kőolajmezőjét. A szénhidrogén-bányászat átalakította az itteni emberek életét, a hajdani nagy szegénység jelentős mértékben enyhült.

Ezekben az években Lispeszentadorjánban plébánia, iskola, posta és körjegyzőség működött, az '50-es években pedig művelődési ház épült és óvoda kezdte meg működését.

1960 után az 1000 lelket számláló község népessége az elvándorlás és az elöregedés következtében folyamatosan és egyre fokozódó mértékben csökkent, 2001-ben az állandó lakosok száma már csak 353 fő volt, 2005-ben pedig 334 fő. A népességcsökkenés következtében a falu több intézményét felszámolták. A körjegyzőség megszűnt és községi közös tanács alakult Bázakerettyén. Az iskola előbb elvesztette a felső tagozatot, majd 2000-ben az alsó tagozatot is felszámolták. A rendszerváltás után azonban új lendületet vett a község fejlődése. Önálló önkormányzat alakult, bár a körjegyzőség központja Bázakerettyén maradt. Öt község összefogásával - köztük Lispeszentadorján részvételével - megépült a Maróci-víztározó. Újra éledt a könyvtár, felújításra került a művelődési ház, létrejött a teleház, kialakításra került Lispén a faluház, s elkezdte működését a falugondnoki szolgálat. Elkészült a községben a csillagpontos kábeltelevíziós rendszer, s a Lispei-hegyre az aszfaltos hegyi út. 2003-ban megnyitotta kapuit a turistaszálló, 2004-ben a Gondozási Központ kezte meg működését, 2005-ben pedig új kakartert kapott a művelődési ház és megújult a római katolikus templom tetőszerkezete.
2005 január 1-jén a községben önálló körjegyzőség alakult, mely Lispeszentadorján, Kiscsehi és Maróc Község Önkormányzatának hivatalaként működött. A körjegyzőség 2008-ban visszaköltözött Bázakerettyére...."
(forrás: http://www.lispeszentadorjan.hu/)

 

Nagykanizsa

"Nagykanizsa város története az őskorig nyúlik vissza; nem hiába, hiszen földrajzi fekvése kiváló. A vízfolyások mellett, dombok közt fekvő települést már a rómaiak korában utak keresztezték, mely utakon már a magyarok előtt megérkezett a kereszténység. Ennek bizonyítéka az Inkey kápolna mellett 2004-ben feltárt ókeresztény sírkápolna. Az utak metszéspontjában fekvő Kanizsa nevével Knysaként (jelentése hercegé, fejedelemé) IV. Béla 1245-ből származó adományozó levelében találkozunk először. Határában fontos királyi útvonal (via Regia) haladt át, amely a mai 7-es főútvonal. Ez akkoriban hadiútként Fehérvárról indulva a Balaton mentén Kanizsán  keresztül vezetett Horvátország felé.

A jelenleg kb. 49.000 lakosú város a gazdasági nehézségek ellenére megtartotta kereskedelmi, oktatási, kulturális és egészségügyi központ szerepét.

Az idelátogatóknak és az itt élőknek a látnivalók mellett tartalmas programokat nyújtanak a közművelődési intézmények, az iskolák, a Halis István Városi Könyvtár rendezvényei, a Thúry György Múzeum és a Kiskastély kiállításai, a már hagyományos Város Napi programok, a Kanizsai Kulturális Központ által szervezett Tavaszi Művészeti Fesztivál, a  Nemzetközi Jazz Fesztivál; a Cserfő Jazzland programjai, a Bor-és Dödölle Fesztivál és a már hagyományos Répafőző verseny Miklósfán, a sportrendezvények, a szabadidős és sportlehetőségek...." (forrás: http://tourinformnagykanizsa.hu/tortenete/



zaszlo