A kidolgozott állandó tematika működtetése és továbbfejlesztése
2019.10.15.
Résztvevők: Tanítók, tanárok 16 fős csoportja
Célmeghatározás kétirányú kommunikációval
A Kommunikációs képzés tükrében vizsgálunk egy módszertani elemet: célkitűzések. Egyértelműsödött, hogy a frontális oktatás jellemzően nagyon kevés kétirányú kommunikációra ad lehetőséget. Az áprilisi Konferencia 1. tapasztalásai egyértelműsítették, a gyakorlatban láttuk, tapasztaltuk, hogy mennyi pozitívumot ad a közös célok kitűzése. Korosztályok együttes megmutatkozásaiban is látszott, mennyire együttműködők, ha pontosan ismerik a célt. A kétirányú kommunikáció nagyban hozzájárul a helyes, jóléptékű célok meghatározásában. Képességeik kibontakozásában is segít, hiszen nem valami homályos, feltételezett elvárásnak kell megfelelni. A cél pontos kijelölése igazodási pont. A csoport gyógypedagógusai is visszaigazolták, a nehézséggel bírók, hátránnyal élők is jobban teljesítenek, ha tisztázott számukra az elérendő cél, legyen az akármennyire kicsi, mindenükkel azon lesznek, hogy elérjék azt. A közös cél meghatározása egyben közösségfejlesztő is. Szabályai megvitathatók, betartásuk alapvetés lesz. Kialakításuk közben van választási lehetőség, majd döntés. Kreatív megoldásoknak is helye van. A megvalósításához egyenesen elengedhetelen a kreativitás. A kétirányú kommunikáció ezesetben lehetővé teszi a hiányosságok, bizonytalanságok, nehézségek kommunikálását a gyermek részéről, így a problémamegoldó gondolkodást is fejleszti.
2019.10.15.
Résztvevők: Tanítók, tanárok 18 fős munkacsoportja
Az első programpont a zene, zenei elemek beépítése más tantárgyak foglalkozásaiba, a lehetőségek bővítése, úgyis mint az informális tanulás tartalmainak, szolgáltatásának bővítése. Az alsótagozatban a tananyag komplexebb módon kerül átadásra mint a felsőben, ahol az egyes tantárgyakkal más-más tanárok interpretálásában találkoznak. A zene integrálhatósága ezért különbözik alsó- és felsőtagozaton. Kreatív ötletelés a beépíthetőségéről a gyerekek kreatívitásának fejlesztése érdekében. Beszámoló a Magyar Népmese Napja élőzenés kísérletéről, valamint a Lázadás versben és zenében foglalkozás bemutatása referenciaként ötleteléshez, a további megvalósításokhoz. Közös gondolkodás arról, hogy melyik foglalkozás ad lehetőséget a továbbiakban vetélkedővel bővítésre. D. Haris Gabriella énektanár valamennyi tervezett referencia foglalkozását megtartotta. Tapasztalatainak megosztása arról, hogy négy foglalkozáson keresztül, hogyan építette fel újabb és újabb informális tudásanyag segítségével azt, hogy az ötödik alkalommal már vetélkedőt lehessen tartani. A zene megjelenése fejlesztő foglalkozáson előkészítése. Az anyanyelvi és a személyközi kompetencia fejlesztése érdekében. Beilleszkedésük, a többi gyermekkel való sikeresebb kapcsolatba kerülésükhöz. Ahhoz, hogy a következő bemutatón, a többi gyerekkel együtt felléphessenek. Visszatérés a kétirányú kommunikáció jelentőségéhez: hogyan segítenek a foglalkozások a gyermekek kommunikációba kerülésében? Annak kidolgozása, mi mindennel lehet kommunikációjukat jobbá tenni annak érdekében, hogy az ötleteiket, felvetéseiket érvényre juttassák, megoldásaik hordozzák a kreatívitást, és problémamegoldó gondolkodásuk is fejlődjön.
2019.10.16.
Résztvevők: Tanítók és tanárok 20 fős csoportja
A foglalkozásokon voltak pedagógusok, akik ötvözték a frontális oktatás modelljét a foglalkozási teret szabálytalan elhelyezkedésben elfoglaló, gyerekek között előadó attitüddel. A második modell használata sok figyelemre méltó tapasztalást hozott. Részlet Haskó Ildikó tanítónő beszámolójából: Az oktatói tapasztalásból kiemelendő az a megfigyelés, ami a hangszerválogatást kísérte: együttműködés, az egymásközti megállapodások létrejötte, a türelem, a kíváncsiság, a félelem nélküli próbálgatás, a hangszerekkel való figyelmes bánásmód, ami mind-mind a megvalósítás felé segítette őket. Jó volt látni, ahogy már a zenélésre való készülődés meghozta az egymásra figyelést, a rendezettséget, mely a létrehozás alapja. A nyelvtanulási foglalkozásokon is hasonlóan jelentős eredmények születtek: A tanári tapasztalás egyértelműen azt mondatja, nagyon jó eredményt hoz a zene integrálása a nyelvoktatásban. Gyorsabban sajátítanak el szavakat, segíti a szövegértést. A gyerekek a játékos, zenés tanulásban ezen a foglalkozáson kifejezetten felfrissültek. Élvezték a mozgást, a zenét. Évek óta szűrik a figyelemhiányos gyermekeket, rengeteg elbizonytalanítást okozva. A feladat - Vers és ritmus - nagyon érdekelte a gyerekeket. Már többször kiderült, amennyiben a feladat érdekes, az érdeklődés egyértelmű. A figyelem pedig mindvégig fennmaradt. A foglalkozás tanári tapasztalása: a dallam segít a verstanulásban. Hamarabb megjegyzik a verssorokat és sokkal jobban rögzül a tanulni való szöveg. E tapasztalások azt mutatják, a módszertani elemek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Tapasztalások azt mutatják: alsóban és felsőtagozaton is működnek, így a szemléleti egységet is erősítik.
A műhelymunkákkal kapcsolatban kiemelendő, hogy olyasfajta szakmai együttgondolkodásra ad lehetőséget, amelyek enélkül csak nagyon ritkán történhetnének meg. Mint ez esetben is a tapasztalások megosztása segíti a kezdeményező készséget, megélénkíti az egymás közötti, előremutató kommunikációt.
2019.10.16.
Résztvevők: Tanítók, tanárok 20 fős csoportja
A Kommunikációs képzés során felvetődő egyik kérdés: mikor van helye, ideje az iskolában a gyermek kommunikációjának? Nyilván nem akkor, amikor "felszólítják". Azt a kommunikációt ugyanis nem ő kezdeményezi, nem ő indítja. A foglalkozásokon - a tapasztalás szerint - megmutatkoznak, megnyilvánulnak, aktívvá lesznek, kezdeményeznek. Ez az eddig megtartott, zenei elemeket használó matematikai foglalkozásokon éppúgy megtörtént, mint a zenére, ritmusokra épített testnevelés, vagy nyelvi foglalkozások során. A felvetés és az eddigiek összegzése ebből a nézőpontból azért fontos, mert a adódó kommunikációs lehetőség úgy tűnik, elvezet a problémamegoldó gondolkodáshoz is. A kommunikáció, az általuk indított kommunikáció ugyanis tele van ötlettel, kezdeményezéssel. Mi lenne biztosabb alapja a problémamegoldásnak, ha nem a gondolkodás során felmerülő megoldások sora? A problémamegoldás lényege, hogy bármi, ami problémaként felmerül, megoldást nyerjen. Az erre való rávezetés a képesség megélésével jár. A módszertani elemként is sok szempont miatt fontosnak tartott célmeghatározás is része e gondolkodás fejlesztésének, a megoldás keresésének szükségessége okán. Ha van cél, akár egyéni, akár közös, csoportosan kijelölt cél, annak eléréséhez problémákat kell megoldani. A cél nyilván több úton elérhető, több különböző módon is megvalósítható. Ha egy csoportban egy közösen kitűzött cél elérésének módjait keresik, ahhoz az egyénnek nagyon jól kell saját elgondolását kommunikálni ahhoz, hogy az megfelelően kifejezésre jusson, hatást keltsen. A jól kommunikált ötlet, mások által is mérlegelésre kerül. Részeiben, vagy egészében felhasználásra kerül. Nem mindegy tehát, hogyan sikerül az elgondolást kommunikálni. Ennek komplexitását szem előtt tartva kell a pedagógusnak feladatokat adni. A műhelymunka során ennek lehetőségeit vettük számba tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkoztatva.
2019.12.02.
Részben a decemberi konferencia előkészítésére szánjuk a műhelymunkát, hiszen ott majd a gyerekek megmutatkozásai reprezentálják majd a közösen végzett munkát. Célunk, hogy a konferencián együttesen megélhessük a folyamatos módszertani fejlesztés látható eredményeit. Fontos, hogy a programok hűen tükrözzék a kipróbált elemeket, és lássuk ezek hatásait. Az egész tantestület részvételével tervezzük a bemutatót, hogy valamennyi kolléga képet kapjon a teljes munkáról, azok is, aki a munkacsoportban, a képzéseken, nem vettek részt, azonban a mintafoglalkozások megtartásával már tapasztalatot szereztek a módszertani elemek használhatóságáról, az elgondolások kipróbálásában nagyrészt már tevékenyek voltak. Ami a program sokszínűségét mutatja azt szeretnénk megjeleníteni. A szakmai beszámolókat gyerekek csoportjaival kiegészítve tervezzük, mint például a LegoRobotika esetében -aminek tanulhatósága nagy vonzerő az iskolában - mert a zene integrálása, alkalmazási lehetőségeinek megtalálása még ennél az alapvetően kreatív tárgynál is hozzátesz a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. Azt is demonstrálni szeretnénk, hogy a szokásos verses, éneklős megmutatkozásaik mellett, a kreatívitásra fókuszálás hogyan enged újabb típusú megmutatkozásokat gyerekeknek, milyen közösségformáló, kreatív ötletek juttatják el őket néprajzi kutatásig, az idegennyelv gyakorlati alkalmazásáig a problémamegoldásban, hogyan juttatják egymást is szerephez csoportjukon belül, hogy személyiségük érvényesülhessen.
2019.12.02.
Sokfélék vagyunk, mégis egy nyelvet beszélünk ... avagy több generáció zenekara. A közösségépítést kívánja példázni a gyerekek közös színpadra lépése elsősöktől, nyolcadikosokig. Az Orff-zenekar, az énekkar hívatott a bázisa lenni a kilencven tagú csoportnak, melyet az iskolából elszármazott gimnazisták egészítenek ki. Szekció próbákra lesz szükség, hogy egy-egy csoport felkészülése után, egységgé kovácsolódva kész műsorszámot tudjanak bemutatni. A mintafoglalkozások eredményeként jöhet létre egy ekkora csoport. A felkészítő pedagógusok legtöbbje legalább öt alkalommal kipróbálta saját mintafoglalkozása keretein belül a zene integrálhatóságát például a magyar- és idegenyelvek esetében, ahogy a matematika szakköri foglalkozásokon, vagy szabadidős testnevelésen is. A tapasztalatok megosztása után, Daróczi tanár úr foglalkozásainak ismertetése után, végig vettük a felhasznált módszertani elemeket. Testnevelést tanít, de az első Konferencia után - ahol a fotózásról, ezen belül, is a természetfotózásról tartott előadást a Mini-Konferencia résztvevőinek- fotószakkört indított. A mintafoglalkozásait így mindkét területen megtartotta. Atlétikai foglalkozása nem nélkülözte a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő elemeket. A ritmus szokatlan beépítése, a variációk, a váratlanság kezelése ugyanúgy része volt a feladatoknak, ahogy a zene és képek esztétikai egységgé álmodása, kivitelezése. Kezdeményezése igazi inspiráció volt a csoport számára is, az elfogadott módszertani elemek használatát illetőn. Különös tekintettel a továbbfejleszthetőségre.
