A problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése

2018.10.16.
A műhelymunka a folytatásban az előirányzott problémemegoldó gondolkodás és kreatív készségfejlesztés témáját ölelte fel. Az együtt dolgozó tanári csoport már említett sokszínűsége miatt nagyon sok a gyakorlatban személyesen látott, tapasztalt jelenség, melyek felvetése mentén haladhattunk a hivatalos állásfoglalással összevetésben. 
A Nemzeti Alaptentervben meghatározott a két terminológia: 
A PEDAGÓGIA KOMPETENCIAFOGALMA KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK EGYÜTIESÉT JELENTI, MELYEK SEGÍTSÉGÉVEL VALAKI PROBLÉMAMEGOLDÁSRA KÉPES VALAMELY TERÜLETEN, JELENTI TOVÁBBÁ AZ ILLETŐNEK AZT A HAJLANDÓSÁGÁT IS, HOGY EZT A KÉPESSÉGÉT HASZNÁLJA ÉS KIVITELEZI. 
Felmerül a kérdés, hogy a megkövetelt iskolai tananyag valamint annak számonkérése egyáltalán kínál-e, ad-e lehetőséget a problémamegoldó gondolkodás irányába vinni az oktatást? Somai Zsuzsanna: A problémamegoldó kompetencia fejlesztése c. tanulmányában figyelemreméltó felvetéseket oszt meg az iskolai alapelvárások és az új szemlélet, mint követelmény közt feszülő ellentmondásosságokról. 
Esetünkben, a pályázati munka során kialakítható módszertani elemeknek része lehet e két kompetencia erősítése, hiszen a tanórán kívüli kipróbálás lehetősége erre alkalmat ad. Feladatul tűztük ki minél több módot adni a kompetencia fejlesztésére. Ehhez elvégezzük a különböző tantárgyak, mint területek eshetőségeit a kipróbálásra az ének-zenei alapterület mellett.

2019.05.21.
Kiinduláshoz vegyük a gondolkodás két típusát: a kreatív és a kritikai gondolkodást. "Amíg a kreatív gondolkodást az értelmi összefüggések irányítják, önmagát meghaladni igyekszik, az egymásnak ellentmondó kritériumokra érzékeny és ítélethez vezet, addig a kritikai gondolkodás olyan kognitív tevékenységként értelmezhető, amely érzékeny az ismeretek közötti összefüggésekre, de mindenek fölött olyan szempontok foglalkoztatják, mint az igazság keresése, a tévedések." 
A kétféle gondolkodást gyakran ellentét párba állítják, amely teljesen téves. Valójában mindkettő azonos módon fontos. Ezt tisztázta az idézet Dr. Tóth Péter: A problémamegoldó gondolkodás módszertanának fejlesztése c. munkájából. Ezt alapul véve vitattuk meg a gyermekek szempontjából hatékonynak ítélhető fejlesztési lehetőségeket. Valamennyien naponta oldunk meg problémákat, a gyerekeket is beleértve. Ennek a ténynek tudatosítása nagyon jó kiindulópont magához, az ebben szükséges fejlődéshez. A megértéshez juttatás a módszertani elemeink része. Hiszen egyik alapfeltétele nyilvánvalóan a megértés a problémák átlátásának, kezelésének. A tudásalapú társadalom megvalósításának igénye új kihívások elé állította az iskolát. A kihívásokra adott válasz az oktatás folyamatos tartalmi, strukturális és oktatás-módszertani megújítása, megújulása lett. Esetünkben ez hogyan zajlik folyamatában? Közös gondolkodás a részfeladatok, részeredmények tükrében. 
1.    Közös gondolkodás a részfeladatok, részeredmények tükrében.
2.    A témához tartozó terminológiákkal való megismerkedés.
3.    A kreatív gondolkodás és jellemzői
4.    A kritikai gondolkodás és jellemzői
5.   Gyakorlati lehetőségek a fejlesztésre alsósoknál, felsősöknél - egyénenkénti javaslatok megfogalmazásával.

2019.05.29.
A műhelymunka alkalmával elvégzett feladatok: 
A problémamegoldó módszertan fejlesztése során felmerült kérdések megvitatása, jobbító javaslatok megfogalmazása 
A fejlesztő pedagógus hölgy eddigi munkájának bemutatása, közkinccsé tétele 
Mind szélesebb körű tanórán kívüli alkalmazhatóságára tett javaslatok, brainstorming
A kreativitás szerepe az oktatásban és azon túl, az újszerű, élmény alapú tanulási formák megismertetése, más aspektusból történő vizsgálata 
A kreativitás fontossága az intézmény falain belül és kívül, jó példák bemutatásával.

2019.05.29.

A műhelymunka célja: 
A 2019. 04. 02-án hat órában megtartott Konferencia tematikájának megvitatása a problémamegoldó gondolkodás, valamint a kreatív készségek fejlesztésének kritériumai alapján. A gyerekek műsorszámainak kiválasztása támogatta-e az e téren szükséges fejlesztést? 
1. A célmeghatározások fontosságáról
2. A kiértékelés elengedhetetlen voltáról.
3. Oktatási szokások és hiányosságai a téma tükrében.
4. Problémamegoldási képesség pedagógiai oldalt nézve
5. Problémamegoldási képességek a diákság oldalára vonatkoztatva.
6. Összegzés