Pedagógusok felkészítése a módszertan bevezetésére

2018.06.08.
A találkozás az operatív csoporttagok kijelölésével kezdődött, hogy a részfeladatok kivitelezésében felmerülő kérdésekben mindig legyen kihez fordulni. Egy új módszertan kidolgozása tanári bevonással akkor folyhat optimálisan, ha a fennálló gyakorlatot valamennyien pontosan ismerik. A tájékoztatásnak így tájékozódással kellett indulnia. A zene jótékony szerepének érvényesítése az iskolai életben, újszerű tanítása, bevonása más tantárgyak elsajátításába egyértelműen: kihívás. Tanórán kívüli lehetőségeinek megteremtése gyakorlatban: nemkevésbé. Élménypedagógiai elemek bevonásához, az iskolai térben új helyszín teremtése is egyértelműen szükségesnek látszik. Tanári feladatok bővülésének eshetőségeit is vizsgálni kellett. Az énektanárok szerepének várható változásairól, a hangszerek birtokbavételéről, a művészeti tagozatosok társaik javára való bevonásáról éppúgy beszélni kellett, mint a szülők érdeklődésének felkeltéséről, hiszen gyermekeiknek új lehetőségeket kell tudni biztosítania a fejlesztendő módszernek, melynek jótékony hatásaira a szülői elismerés lehet a leghitelesebb visszajelzés. Ezért a sajtótájékoztató helyett a következő rendezvény megtartásáról született döntés a szülők, valamint a pályázati munkában résztvevő tanárok mellett, a teljes tanárikar tájékoztatására. 

Iskolánk a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI
rendhagyó együttlétre hív, 
2018. június 11-én 17 órai kezdettel.
Bemutatjuk intézményünk induló programját, 
a nálunk tanuló gyermekek életét gazdagító, új lehetőséget.
Majd: 
RÓLUK, ÉRTÜK, NEKÜNK
szól 
WINKLER MÁRTA iskolaalapító és KATONA KLÁRI 
együttgondolkodást ébresztő beszélgetése. 
Kedves Édesanya, Édesapa, gyerekeinket tanító Pedagógus!
LEGYÉL VELÜNK! Dísztermünkben várunk.

 

2018.10.16.
Vizsgadolgozatok felvetéseinek megvitatása a kialakulóban lévő módszertan szempontjai szerint. A tehetség felismerését mérésekkel érnék el, megítélése kétes, nagyrészt véleményen alapszik. Egybecsengő álláspont meghatározásában sincs. A dolgozatokban leírtak ezzel szemben magasszintű tanári kreatívitást mutatnak. Hogyan tovább? Rávezethető-e a gyermek saját tehetségességének felismerésére, megtapasztalására? Az önálló munkákban megmutatkozó problémamegoldási készség, az örömmel végzett feladatban megmutatkozó kreativitás nem mutat-e többet a tehetségességből, mint a mérések? Hogyan maradhat fenn az elgondolás, hogy a tehetség viselkedési forma. A tehetség kivételes tudásban mutatkozik meg. (feltaláló, élsportoló, előadóművész, kézműves, autószerelő, akadémikus)
Mi a tanár valódi szerepe? A tudás átadása miért kerül egyre ritkábban említésre alapkompetenciaként? Létezik-e emberi lény tehetségesség nélkül? Mitől gondoljuk, hogy csak néhányan rendelkeznek tehetséggel? Milyen uralkodó nézet nem engedi látni, hogy nem csak tehetségesek vagyunk, de mindenki több dologban is az? A kultúra szerepe a tehetségfelismertetésben. Különböző kompetenciák megszerzésére való törekvés nélkülözheti-e a kultúráltságot? Ma mi a kultúráltság ismérve? Hasznos és haszontalan tanulás, tudás. A tanári szerep változása. Tanár, tanító és a szülő együttműködése. Együttműködésük alapjai, ezek összegyűjtése megvitatása. 
  

 

2018.10.18.
Műhelymunka a kialakításban lévő módszertan elemeinek bevezetéséhez, kipróbálásához szükséges szervezés áttekintését célozza. A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pályázatban dolgozó pedagógusi magja a pályázati eredmények eddigi tükrében gondolkodik tovább a helyi potenciálokat fókuszba állítva, azokat figyelembe véve. A két nappal korábban tartott tájékoztató jellegű műhelymunka után, most valódi csoportok alkotása az egyik cél. Az első csoportban elsősök és harmadikosok kerülnek. Cél az énekkarosokkal, valamint a zenekarral együttműködni tudó gyerekcsoportok létrehozása. Kipróbálásra kell kerülnie együttműködésük több lehetőségének. Az eddigi, évtizedeken át érvényben lévő tanterv szerint a gyerekek szinte alig találkoznak kisérettel való énekléssel. Jelen intézményben a művészeti tagozat, valamint az egyházi jelleg miatt, ez a mód gyakoribb, mint más iskolákban. Ennek előnyeit célozzuk új elgondolások mentén hasznosítani. Ezen az úton a különböző korcsoportokba tartozó gyerekekkel való foglalkozás órai, tanórán kívüli lehetőségeinek számbavételével, szervezésével kell indulni. A pedagógusi felkészítés során, az iskolai rend, tanrend tükrében is áttekintésre, átgondolásra van szükség. Érthető, hiszen olyan tanító-tanári együttműködést igényel az elgondolás megvalósítása, mely az érvényben lévő működési elveken könnyen fennakadhat. Az újonnan alakított csoportok, osztályok mozgatása csak jó szervezéssel érhető el. 

 

2018.10.24.
A szükséges szervezés, a kiscsoportok kialakítása után a tartalmi elemek egyeztetése, csoportokhoz rendelése a műhelymunka célja. Tisztázásra kerül, hogy az iskolai osztályokban elért szint, hogyan viszonyul a zenekarban játszó, valamint az énekkari tagok képzettségi szintjéhez. A gyerekek hogyan tudnak más szintű tudással rendelkezőkkel együtt dolgozni? A zene itt óriási segítség lehet. Ez a probléma más tantárgyak tanítása esetében egyre gyakrabban a jobb képességűek gátolt haladásaként jelentkezik.Ez szülőnek, pedagógusnak egyaránt aggasztó. Hogyan segíthet az új szemlélet a különbségek összehangolásában? Milyen választ ad erre a kialakítandó módszer? A zene a közös elsajátítást segíti. A zenével intenzívebben foglalkozó gyerekek, a zenekar, illetve az énekkar tagjai fogadják be csoportjukba az ének-zene tantárgyat tantervi követelmények alapján tanulókat. Tudásszint különbségek megélése ellenére: a dal megszólal. A dal fel fog csendülni. Ez minden értelemben előremutató. A megélés sok mindenre válasz lesz a gyermeknek: türelem, a másik ritmusának tiszteletben tartása, a behozható különbség, a másikkal való törődés, saját adottságanak felismerése, tudásanak megoszthatósága társaival. 

 

2018.10.25.
Ez alkalommal a pályázat biztosította anyagi forrásból beszerzett hangszerkészlet használatba kerülésének lehetőségei mentén haladtunk. 
Megvitattuk, milyen típusú műhelymunkával lehet elérni, hogy a gyerekek a hangszerek megismerésével új ismeretekhez, új tudáshoz jussanak, adottságaikról való gondolkodásuk e módon is gazdagodjon. A ritmushangszerekkel, ritmussal való másfajta ismerkedéssel kívánunk távlatokat nyitni kreativitásuk kibontakoztatásában, hogy aztán ezt más területeken is hasznosíthassák. Minden felvetés, ami megvitatásra kerül a műhelymunkán belül, az a metódus, a módszertan alkotóelemeinek kiválogatása miatt lényeges. A kisgyerekek választási lehetőségeinek megtapasztaltatására a zene segítségével, egészen kivételes lehetőség nyílik. Döntésképességük fejlődésében is változást várhatunk. Dönteni kell a hangerőről, a pontos beszállásról, az együtténeklésről, a hangfekvés helyességéről, a tempóról. Így válik aztán az éneklés segítségével természetessé, s így tudatosodhat a döntés fontossága. Nem korfüggő e lehetőségeket a gyermekek elé tárni. A zenei nyelv elsajátítását megelőzőn ez már megtörténhet. Beszélni is hamarabb tanulunk meg, mint írni, olvasni. A pályázat adta lehetőségek, valamint a módszertan alap elgondolása - miszerint több alkalmat kell teremteni az órákon kívüli élményalapú elsajátításoknak - összecsengnek. Az aulában elhelyezett zongora köré egészen másként gyűlnek gyerekek, mint az tantermi körülmények között történne. Ezeknek a spontán, a zene által mégis összerendezett találkozásaiknak, a tanórákra, a tanórai aktivitásukra minden bizonnyal hatása lesz. Ahhoz, hogy ez a későbbiekben akár önálló kezdeményezésként is működhessen, most kisebb-nagyobb csoportokat alakítunk ki, hogy mindez elindulhasson.