A helyszín bemutatása

A Tokaji kistérség
 

A Tokaji kistérség, Tokaj központtal idegenforgalmilag az egyik legvonzóbb régió Magyarországon. Ez a több száz éves múltra visszatekintõ bortermelés és a természeti vonzerõkben gazdag terület azon kívül, hogy bõvelkedik természetalkotta lenyûgözõ tájegységekben, épített vonzerõkben sem szenved hiányt. A kistérség 11 települést foglal magába, melyek közül a legnagyobb város Tokaj. A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.
Tokaj városa Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. 1067-ben említik elõször a nevét, mely azóta is fennmaradt, köszönhetõ adottságainak és fekvésének.
A közel 5000 népességszámmal büszkélkedõ város egyben - az új közigazgatási átszervezések miatt – járási központ is. A város Tiszán átívelõ közúti és vasúti hídja már Szabolcs-SzatmárBereg megyébe vezet. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Hegyalja természetes növénytakarója a lejtõs-erdõs-sztyepp, melyet az alacsonyabb fekvésû területeken a szõlõkultúra váltott fel. A Kopasz-hegyen több mint ezer éve mûvelnek szõlõt, ennek következtében egyértelmûen a szõlõmûvelés és kapcsolódó tevékenységei határozzák meg a táj jellegét és diverzitását.
Nevezetességei között találhatunk több templomot, pincesort, kilátót, de Tokaj történelmét bemutató galériát, kiállítást is.
A jelenlegi számok tükrében a népesség 99%-a magyar, 1% romának vallja magát.
A besorolások szerint kedvezményezett településnek számít, habár társadalmi-gazdasági szempontból nem számít elmaradottnak, az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott város. A munkanélküliségi ráta 12-14% körül mozog már több éve.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyert pályázati pénzt, „Integrált esélyteremtõ és foglalkoztatási program a Tokaji Kistérségben” címmel, 2011-ben. Ezen kívül, munkavállalókat érintõ nagy arányú beruházás, projekt nem történt sem a régióban, sem a városban.
A régió egészét érintette a kilencvenes évek elejének ipari válsága, mely a térséget súlyos recesszióba sodorta. Napjainkra már érezhetõ némi fellendülés, elsõsorban azokon a területeken, melyek közel fekszenek a Közép-Magyarországi régióhoz, illetve amelyek a megépült M3-as autópálya mentén húzódnak. A régió kistérségeinek fele ugyanakkor továbbra is stagnál, vagy elmaradott területnek számít. Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezõgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. Itt a gazdasági következtetések alapján egy fordított reláció figyelhetõ meg, ugyanis egy térség tekintetében minél kisebb a mezõgazdaság részesedése a GDP-bõl, annál fejlettebb az adott térség és fordítva.
Bár a város jelenleg két jól elkülöníthetõ részre, az arányaiban kisebb óvárosi, és a nagyobb területû, újabb beépítésû Kistokaji részre oszlik, Tokaj méreteinél fogva városrész szintû külön bemutatás nem szükséges, ugyanis olyan nagyarányú különbség nincs a kettõ között.
Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Fõosztályával történt elõzetes egyeztetés alapján Tokajban nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Ettõl független viszont számos olyan terület található a városban, amely kimeríti a szegregátum fogalmát.
A Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint ugyanis csak azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A 2008-as Városfejlesztési Stratégiában a következõ utcák számítottak az akcióterületnek, melyekben a szegregáció jellemzõit vélték felfedezni: Rákóczi Ferenc utca – Liget köz – Óvár utca – Serház utca – Hajdú köz – Mosolygó János út – Városház köz – Zákó köz – Szepesy köz – József Attila út – Kossuth tér – Bem utca – Rózsa köz – Dózsa György út – Temetõ köz– Szepsy László utca – Vasvári Pál út – Görög utca – Rév köz – Bethlen Gábor út.
Az álláskeresõk számában azért is nem történhet számottevõ változás egyelõre, mert hiányoznak azok a nagyobb vállalkozások, akik hosszú távon, nem csak idõszakosan tudnak munkát biztosítani. A mikro- és kisvállalkozások ritka kivétellel csak a szezonális foglalkoztatást tudják megteremteni a településen és környékén.
Ezért is tartjuk fontosnak azt, hogy egy átfogó, hátrányos helyzetû tanulókat felkaroló Tanoda programcsomag lehet a megoldása annak, hogy mind az iskolaelhagyókat visszacsábítsuk az oktatás keretei közé, mind pedig a hátrányos helyzetüket kompenzáljuk azzal, hogy felzárkóztató programot indítunk a településen számukra.
Bízunk benne, hogy ezáltal magasabb lesz az érettségizettek száma és a szakmával rendelkezõ tanulók aránya is emelkedni fog. Így nem csak javulnak munkaerõpiaci esélyeik, de olyan perspektívát is kaphatnak ezek a fiatalok, mely megmutatja azt, hogy érdemes tanulni és minél jobbnak lenni.
A Tokaji Gazdász Alapítvány fontos szerepet tölt be a térség életében, hiszen az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a térség hátrányos helyzetû tanulóinak felkarolására. Ahogy már említettük, a térségben egyre nagyobb az iskolaelhagyók száma, ugyanakkor a hátrányos helyzetû, különösen a roma tanulók iskolai eredménytelensége. Ennek felismerése után döntöttünk úgy, hogy 2013-ban létrehozzuk az alapítványt. Azóta alapítványunk a Macika Program – „Út a szakmához” pályázat aktív résztvevõje és küzd a lemorzsolódás ellen annak érdekében, hogy emelkedjen a diákok tanulmányi átlaga.